rólunk bővebben

A múlt megismerésének és értelmezésének sajátos módjaként a régészet ma csomópont a tudományok útvesztőjében. Kölcsönökből él: olyan elméleteket, módszereket, technikákat és adatokat használ, melyeknek elenyésző részét hozta létre önállóan. A régészet mégis saját karakterrel bíró tudomány, amit a kérdései és forrásai közé font speciális kapcsolatban ismerhetünk fel. Kérdései a múlt emberére vonatkoznak, forrásai pedig az anyagi világban megőrződött tanújelek.

Az AME a magyar régészeti képzést és kutatást segítő, dinamikus közösségi platform. A régészeti kutatást három összetevőre bontja: gyakorlat, módszertan és elmélet. Elméletek alatt a tudományos problémák felismerésének és megközelítésének alapvető módjait érti. Az elméleti keretekbe ágyazott kutatás módszertana egyengeti azokat az eszközöket, technikákat, feladatokat, amik együttesen a régészet gyakorlatát alkotják. A gyakorlaton belül külön hangsúlyt fektetünk az archaeometriára, a régészeti forrásanyag természettudományos vizsgálatára. Ennek egyik oka, hogy a múlt emberéről árulkodó anyagi maradvány gazdag és megkerülhetetlen forrás, függetlenül a személyes módszertani preferenciáktól, az elméleti vagy képzési háttértől.

Mi az, hogy dinamikus?

Másik oka, hogy e téren a kutatás rendkívül dinamikus. Évről évre új adatcsoportokat termelő technológiák jelennek meg, nyomukban pedig újabb és újabb megközelítések gazdagítják a régészet elméleti alapjait. Az új technológiák jó alkalmat kínálnak arra, hogy folyamatosan felülvizsgáljuk gyakorlat, módszer és elmélet elszakíthatatlan, sajátos kapcsolatát, ami a régészet önállóságát garantálja a (segéd)tudományok buja őserdejében. Az AME egyik célja ez a módszeres, dinamikus karbantartás lehet.

Ilyen mennyiségű adat, és ilyen sebességű változás mellett a tudományos kommunikáció hagyományos csatornái kiegészítésre szorulnak. Az AME, reményeink szerint ilyen kiegészítő szerepet tölt be. Egyes régészeti problémák esetén lehetőséget kínál személyek közötti gyors kommunikációra: adatok és eredmények megosztására, formai és tartalmi segítségnyújtásra, akár a kutatás kezdeti lépéseitől.

Hasonlóképp egészíthetjük ki a szakképzés fázisát is, ahol az időnek szemeszterek és vizsgaidőszakok adnak pattogó ritmust. Az AME ötlete az ELTE archaeometriai és módszertani képzését hallgató diákok körében született meg. Hasznosnak láttunk egy olyan virtuális „kikötőt”, ahol a kurzusleírások, irodalomjegyzékek és vizsgaidőpontok mellett kész tartalmak, aktuális információk horgonyoznak, de megtaláljuk egymást is, ha segítségre van szükségünk.

Mi az, hogy közösségi?

Ez a közösségi összetevő teszi szükségessé a platform nyilvánossá tételét. Irodalomlista és félkész kutatás személyre szóló levélben is eljuthat A pontból B pontba, de ez az út pontosan az AME funkcióját helyezi figyelmen kívül. A funkciót a következő kijelentések mérlegelésével írhatjuk körül.

1. A tudomány művelésének lényege, hogy nem lehet befejezni. Egy kutatási cél elérése optimális esetben újabb tudományos problémákat vet fel. Ebben az értelemben sem félkész, sem kész kutatás nem létezik; a munkát terveink, anyagi lehetőségeink, a ráfordítható idő, vagy épp a nyomdába kerülés határideje alapján tagoljuk egyes szakaszokra. Léptéket váltva az is világossá válik, hogy léteznek generációkon át ívelő régészeti problémák, mint Európa neolitizációja, vagy a tengeri népek térnyerésének kérdései.

2. A publikáció sarkalatos pont a tudomány művelésében. Tágabb értelemben a tudomány keretein belül minden megnyilatkozás publikációnak tekinthető; olyan állomást jelenít meg a munkában, ahol a kutató kollégái és/vagy a nagyközönség elé tárja aktuális eredményeit, aggályait és kérdéseit. Párbeszédet kezdeményez, reakciókat vár.  A tudományos előremenetel igénye, vagy az ösztöndíjak elnyerésének kötelmei befolyásolják ezt a tevékenységet, de végső soron a kutató személyes döntése, hogy mit tekint közössé tehető tartalomnak.

3. A publikációs tevékenység formáját és ritmusát a kommunikációs csatornák határozzák meg. A hagyományos régészeti csatornák az éves – negyedéves ritmusban nyíló nyomtatott folyóiratok és konferenciák. A forma és az alkalom a tartalomra is hatással van. A közlések címében szinte műfajként ismerjük fel azt, hogy mit várhatunk : „előzetes jelentés”, „beszámoló”, „gondolatok a…”, „áttekintés”, netán “barangolások” vagy “…nyomában”.

Az internetes felület lehetővé teszi, hogy a tudományos közösség eddig példátlan intenzitással kommunikáljon – az AME ilyen funkcióval bírhat. Érdekes kérdés, hogy hányan és hogyan élnek ezzel a lehetőséggel. Az internet az eddigitől eltérő gondolkodásmódot igényel a tudományos publikáció és közösség fogalmáról is. Pusztán az a tény, hogy a diskurzus lehetősége gyakorlatilag folyamatos, új viszonyt alakíthat ki a közlő, a tartalom, a közlési forma és az olvasó között.

Az AME-t használók feltehetően optimista álláspontot képviselnek, ami szerint ez a perspektíva gyümölcsöző lehetőségeket kínál anélkül, hogy csorbítaná a már kialakult szaktudományi architektúra hasznát és érdemeit. Ugyanezek az erősségek jelenhetnek meg a szakképzésben is: a platform szorosabbra húzza az archaeometriát tanulók és tanítók, illetve kutatás és tananyag viszonyát. Természetesen itt is a közzétevőn múlik, hogy mikor, mit, és hogyan fogalmaz meg publikálható „eredményként”. A derűlátó forgatókönyv szerint a diskurzus, a segítség, az építő kritika a munka minden szakaszában hasznos lehet, feszesebb tempóra készteti a kutatást, és a közösségi érzést is erősíti.

A nyilvánosság mellett a régészet mai igényei szólnak. Az egyik igény szakmai: a forrásanyag vizsgálatához elengedhetetlen más tudományok segítsége. A radiokarbonos kormeghatározást atomfizikusok végzik; az újkőkori csontvázak fogain kémikusok keresik az utolsó vacsora nyomait. A kutatás peremterületéről érkező szakemberek új, izgalmas ötleteket hoznak magukkal, a nyilvánosság növelése növeli a nagy találkozások esélyeit.

A másik igény társadalmi: a régészet tárgya közös kulturális örökségünk. A nyilvánosság lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa és megértesse, mi, hogyan és miért történik ezzel az örökséggel. Mivel Magyarországon e munka jellege még mindig alig ismert, társadalmi elfogadottsága még mindig felemás, a szaktudományos diskurzuson túl az ismeretterjesztés is szempont kell, hogy legyen.

Kikből és Mikből áll a platform?

A platform felületek és kommunikációs csatornák összessége, melynek középpontjában a blog áll. A blogot jelenleg alkalmazások, fiókok és tárhelyek támogatják: Google, Scribd, Flickr, LinkedIn, Goodreads, Slideshare stb. Az internetes lehetőségek optimális felhasználására törekszünk; idővel kiderül, merre érdemes folytatnunk az építkezést.

Az AME blogon gyűjtjük össze azokat a tartalmakat, amik az egyetemi képzéshez szükségesek, és itt jelenik meg minden, amit a közösség tagjaitól kapunk. A cél egy hasznos, naprakész, a magyar régészet munkáját és értékeit reprezentáló, inspiráló csomópont kialakítása, amit gyakran és szívesen böngésznek a régészhallgatók, a régészek, és az érdeklődő közönség is. Az AME közösségnek bárki tagja lehet azzal, hogy használja a platformot. Az egyetlen játékszabály, hogy hozzászóláskor a régészet tudományos keretrendszerében, de közérthetően próbálja közölni gondolatait. Első nekifutásra mi hallgató, oktató, kutató és érdeklődő szereplőket képzeltünk el, ami a platform felületeinek és tartalmainak tagolásában segített.

Néhány szó a blog felépítéséről

A blogon megjelenő rövid tanulmányokat, esszéket és egyéb bejegyzéseket alapvetően három kategóriába soroljuk: elmélet, módszertan és gyakorlat. Ahogy fentebb volt erről szó, egyik sem létezik a másik nélkül, így a besorolás inkább az adott írás hangsúlyait jelöli. A szétválasztás mégis hasznos, mert segít rendszerezni a gondolatainkat, és felhívja a figyelmet e komponensek létezésére. Utóbbinak mindenképp szükségét érezzük, mivel Magyarországon, hasonlóan Közép-Európához, sokáig inkább a gyakorlat volt a régészeti kutatás meghatározó eleme. Az elméleti és módszertani komponensek hangsúlyozása véleményünk szerint nagyban hozzájárul a régészet önálló, aktív és kezdeményező szerepének megerősítéséhez mind a tudományok körében, mind a társadalom elvárásaival szemben.

Maga az archaeometria a régészeti forrásanyag természettudományos módszerekkel való vizsgálatát jelenti. Ilyenek a különböző nyersanyag-összetétel analízisek, a távérzékelési eszközök használata a lelőhelyek feltérképezésében, egy sor ismerős tudománynév, archaeo- előtaggal: archaeometallurgia, archaeozoológia, archaeogenetika stb. Az archaeometria logikai szempontból a gyakorlat kategórián belül helyezkedik el, hiszen a régészeti forrásanyagon végzett elemzésekről beszélünk.

Egy hajszálnyi, de annál fontosabb különbség miatt mégis kiemeltük az ilyen témájú bejegyzéseket. A valóságban elmosódik a határvonal archaeometriai és „nem-archaeometriai” elemzések között: az, hogy összehasonlító vizsgálatok céljából adott tárgyat/objektumot arányskálákon megjeleníthető értékekkel jellemzünk, minden típusú régészeti munka alapja. A régész megméri a sírgödör mélységét, a tárgyak hosszát, még az edény fülét is. Az viszont, hogy milyen mély a sírgödör, milyen hosszú a halott mellé helyezett kard, és hogy mekkora az edény füle, emberi döntések eredménye. Semmi sem garantálja, hogy a következő sírgödör vagy a következő tárgy ugyanakkora lesz, mint az előző. Az archaeometria ezzel szemben olyan tulajdonságokat vizsgál a leletanyagon, amik a természetben megismert törvényeknek engedelmeskednek, ezért kiszámíthatók.

A további kategóriák inkább a formára, mint a tartalomra utalnak. A Velősen név rövidebb bejegyzéseket takar régészet és archaeometria kulcsfontosságú, vagy épp érdekes fogalmairól, intézményeiről; kutatókról, ásatásokról és más tudományos projektekről. A recenziók és ajánlók a blog témaköreiben aktuális honlapok, könyvek, projektek és rendezvények közül szemezget.

A szakirodalom kategóriában ehhez annyi plusz járul, hogy online megtekinthető vagy letölthető anyagokra mutat. A rámutatás egyetlen célja, hogy a tudományos diksurzust és a szakképzést előmozdítsa. Az egész platform működésében alapvető kitétel, hogy semmilyen visszaélést ne kövessen el. A legtöbb esetben más oldalakra mutató linkeket ajánlunk, saját szervereinken, tárhelyünkön nem tárolunk és nem teszünk hozzáférhetővé jogellenesen semmilyen szerzői jogvédelem alatt álló anyagot. Minden ilyen bejegyzésnél megjelenítjük a szerzői jogokkal kapcsolatos információkat is. Az interneten, mint médiumon ma élő vonatkozó jogok és kötelezettségek sokfélék és sokszor egymásnak ellentmondanak, ezért történhetnek kisebb hibák. Ezeket kérjük figyelni, szűrni és jelezni felénk!

A téma kilátással a képek, ábrák, és grafikonok tere. Egy kép száz szóval felér – Clive Gamble ezzel a meggyőződéssel indítja a régibb kőkori társadalomról szóló kézikönyvét. A paleolitikumot illusztráló rajzokon az ősember szorongatja eszközeit, háttérben barlang szája, vagy végtelen tundra, ahol a lelőhelyek állatcsont-összetételét példázó fajok egyedei kóborolnak. A szerző szerint ezek az illusztrációk inkább korlátozták, mint kiterjesztették elképzeléseinket a régibb kőkorról. Szinte tudat alatt irányították figyelmünket a létfenntartás technikáira, ember és környezet kapcsolatára, míg ember és ember viszonya, a kőkori társadalom megismerésének igénye (egyáltalán a lehetősége) szó szerint kikerült a képből.

Az ábrák hatalma – a Pioneer – tábla.
A Pioneer-táblák grafikus üzeneteket tartalmazó, arannyal bevont alumínium lemezek, melyeket a Pioneer–10 és a Pioneer–11 űrszonda fedélzetén helyeztek el, abban a reményben, hogy földön kívüli értelmes lények találnának rá az űrszondákra, és így üzenetet tudnak hagyni számukra. A Pioneer-tábla volt az első fizikai üzenet, amelyet a világűrbe küldtek. A táblákon a férfi és a női emberi test látható, valamint több szimbólum, melyek az űrszonda eredetéről, a Földről és az emberi fajról tájékoztatnak.

Vitatkozni lehet Gamble véleményével, a hasonlat mégis érthető. Ma a képi információ nem csak kiegészíti a szöveget, de a megértés eszközévé vált. Az adat-vizualizációnak (is) becézett tudományterület szerint a képek és ábrák ekkor azt használják ki, hogy képesek vagyunk mintákat és trendeket megragadni szavak nélkül, pusztán a látványban is. A régész számára ismerős ez a jelenség, hiszen túlnyomórészt tárgyakkal dolgozik, és első körben a látványra hagyatkozik. Legalább ilyen fontos a látvány szerepe az iskolatársakkal, kollégákkal és a közönséggel való kommunikációban, ezért a jó képek és ábrák külön kategóriát érdemelnek a blogon.

A szerszámosláda reményeink szerint csupa hasznos apróságot rejt majd: online kalibrációs görbéket, tippeket a jó táblázatszerkesztéshez, praktikus tanácsokat a lapátforgatástól a helyes TL mintavételen át a műholdas adatokból épített térképekhez. Itt tényleg minden praktikus megoldás elfér, a cél egymás munkájának megkönnyítése, véleménykérés, egyfajta gyakorlati ötletbörze.

Az egyetlen irányított közösségi kategóriánk a régészeti módszertant és archaeometriát hallgató egyetemistáknak szól. Bár a tanszéki honlapokon, levelezőlistákon és könyvtárakban úgyis megjelennek a kurzusinformációk, a tananyag és az oktatási segédanyagok, célszerűnek látszott mindezt naprakészen, teljes terjedelmében egy bárhonnan könnyen hozzáférhető felületre összegyűjteni. A hallgatóknak a blog minden funkciója hasznos lehet: beszerezhetik a képzéshez szükséges tartalmakat; tájékozódhatnak a szakterületet érintő újdonságokról; hozzászólhatnak egyes témákhoz, de saját írásaikat, térképeiket, fotóikat is közzétehetik. Az oktatók biztosak lehetnek abban, hogy a hallgatóknak szóló információk célba érnek. A blogot használva egy helyen gyűjthetik össze a kurzushoz tartozó szakirodalmat, követelményeket. Ezen a felületen irányíthatják is a tanulók figyelmét egyes tartalmak felé, de akár munkájuk hatékonyságát is mérhetik a hallgatók hozzászólásai, írásai alapján.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s